| VI. (III. ) Károly német-római császár, magyar és cseh király adománylevele a szentgotthárdi ciszterci apátság visszaállításáról és a heiligenkreuzi ciszterci apátsággal történő egyesítéséről, 1734 | Soós István | p. 29-36. | Annotáció: 1734. július 29-én Bécsben ünnepélyes keretek között beiktatták a Szentgotthárdi Apátság tulajdonába az alsó-ausztriai Heiligenkreuzban lévő ciszterci apátság akkori apátját, Robert Leebet. A beiktatási aktust egy, az említett napon kiadott császári-királyi adománylevélben erősítették meg, amellyel a III. Béla király által 1183-ban alapított Szentgotthárdi Apátság közel 3 évszázad után ismét a ciszterci rend tulajdona lett. Az apátság tulajdonviszonyáról a 16. század közepéről 1734-ig (ezalatt az időszak alatt az apátságot különböző magyarországi és idegen világi és egyházi személyek birtokolták részint zálogjogon, részint királyi adományként )
| | Leeb, Robert, Szentgotthárd, tulajdonjog, tulajdonviszony, szerzetesrend, apátság, cisztercita rend, egyházi tulajdon, egyháztörténet, oklevél, okirat |
| VI. (III. ) Károly német-római császár, magyar és cseh király oklevele a XVIII. század első harmadából ; A Heiligenkreuzi Ciszterci Apátság és Szentgotthárd Város címere - címerleírása | Csáky Imre | p. 56-57. | Annotáció: A VI. (III. ) Károly német-római császár, magyar és cseh király adománylevele a szentgotthárdi ciszterci apátság visszaállításáról és a heiligenkreuzi ciszterci apátsággal történő egyesítéséről, 1734 című bővített, fakszimile kiadvány és az eredeti oklevél bemutatása. 60-61. p.: a Heiligenkreuzi Ciszterci Apátság és Szentgotthárd város címeréről
| | Szentgotthárd, apátság, szerzetesrend, oklevél, okirat, könyvismertetés, könyvkritika, cisztercita rend, címer, címertörténet, egyházi tulajdon, egyháztörténet |
