| Cím | Szerző | Oldalszám | Kieg.adatok | Megjegyzés | Tárgyszavak |
|---|
| Az a három év például: Ottlik nyomában | Bokányi Péter | p. 17-23. | Annotáció: Ottlik Géza 1923 és 1926 közt töltött három esztendőt Kőszegen a Hunyadi Mátyás Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet növendékeként. Az 1959-ben megjelent Iskola a határon című könyve Kőszegen játszódik. Az oktatási intézmény történetéről, ábrázolásáról a regényben. - Fényképekkel
| | Kőszeg, Hunyadi Mátyás Honvéd Reáliskolai Nevelőintézet (Kőszeg ), katonaiskola, Ottlik Géza: Iskola a határon, iskolatörténet |
| Városhatár - országhatár | Söptei Imre | p. 24-29. | Annotáció: Kőszeg város határáról, annak védelméről és felügyeletéről a 13. század végétől napjainkig
| | Kőszeg, határ, határmódosítás, országhatár, határőrség, határőrizet, határrendészet, határrendészeti kirendeltség, településtörténet, helytörténet |
| A "kis Grác" | Söptei Imre - Mátay Mónika | p. 30-35. | Annotáció: Kőszeg város turizmusáról 19. század végén és a 20. században. Többek közt a természetjárást népszerűsítő egyesületekről (Kárpát Egyesület Vasvármegyei Szakosztálya, Kőszegi Turista Egylet ), turisztikai beruházásokról (turistaházak, kilátók építése ), "útikönyvekről". - Fényképekkel
| | Kőszeg, természetjárás, természetjáró egyesület, turisztika, idegenforgalom, turizmus, 19. század, 20. század, Magyarországi Kárpát Egyesület, Magyar Turista Egyesület Kőszegi Osztálya, turistaház, turistaszálló, kilátó |
| Ferenc József főherceg | Söptei Imre | p. 39-44. | Annotáció: I. Ferenc József (1830-1916 ) magyar király látogatásairól Kőszeg szabad királyi városában. (1843, 1957 ). Albrecht főherceg és Schey Fülöp kőszegi izraelita nagykereskedő 1858. évi találkozójáról is
| | Kőszeg, történelem, 19. század, Ferenc József, I., osztrák császár, magyar király, látogatás, Schey Fülöp (1798-1881 ), kereskedő |
| Liszt a bálházban | Mizsei Zoltán | p. 45-51. | Annotáció: Liszt Ferenc zeneszerző, zongoraművész 1846. szeptember 27-én a kőszegi Bálházban adott koncertet. A látogatás kapcsán Kőszeg város díszpolgári oklevelét vehette át Schmidt Auguszt újságíróval együtt a hangverseny reggelén. Az eseményről, részletek Chernel Kálmán naplójából
| | Kőszeg, zenetörténet, 19. század, Liszt Ferenc (1811-1886 ), hangverseny, koncert, Bálház (Kőszeg ), díszpolgárság, díszpolgár, komolyzene, komolyzenei rendezvény, Schmidt Ágoston Auguszt |
| Három "császár" | Trádler Henrietta | p. 52-58. | Annotáció: Kőszegen 1893. szeptember közepén nagyszabású hadgyakorlatot tartottak, amelyen három uralkodó is részt vett: Ferenc József, az Osztrák-Magyar Monarchia császára, magyar király, II. Vilmos német császár és Albert szász király. Az uralkodókon kívül bárók, hercegek, magas rangú tisztek és egyházi méltóságok is megjelentek a katonai erődemonstráción. Az eseményről és a kor politikai helyzetéről
| | Kőszeg, történelem, Ferenc József, I., osztrák császár, magyar király, Vilmos,II. császár, 1890-es évek (1890-1899 ), látogatás |
| A grafológus műhelye | Bokányi Péter - Mátay Mónika | p. 61-66. | Annotáció: Tatay Sándor író 1933-ban Kőszegen, a Chernel utca 14. sz. alatt grafológusirodát működtetett. Tapasztalatairól a Lődörgések kora (1977 ) címmel közreadott önéletrajzi regényében ír
| | Kőszeg, Tatay Sándor (1910-1991 ), író, 1930-as évek (1930-1939 ) |
| A renitens gróf mártíromsága | Mátay Mónika | p. 67-71. | Annotáció: Sigray Jakab (szül. Kőszeg, 1764. máj. 3. ) gróf, a Reformátorok Társaságának igazgatója életéről, családjáról. 1795-ben, a Martinovics-féle összeesküvésben játszott szerepéért kivégezték
| | Kőszeg, Sigray Jakab (1764-1795 ), perszonália / életrajz, munkásság, jakobinus-mozgalom |
| Az angol kémnő | Mátay Mónika - Söptei Imre | p. 72-77. | Annotáció: Báró Miske-Gertenberger Jenő miniszteri tanácsos és első felesége, Mary Allison-Walters életéről. A házaspár elvált, miután az asszony titkosszolgálati kapcsolataira fény derült (Horthy megbuktatására buzdító, mikrofilmre vett leveleket csempészett a táskájába varrva Budapestre ). A hivatalnok Kőszegen járt iskolába, két háztulajdonnal is rendelkezett a városban
| | Kőszeg, Miske-Gerstenberger Jenő (1886-1946 ), Walters, Mary Allison (1894- ), konzul, főkonzul, kémkedés, kémelhárítás, perszonália / életrajz, munkásság, második világháború |
| Hajek Sári az első magyar színházi rendezőnő, az FBI gyanúsítottja | Söptei Imre | p. 78-84. | Annotáció: Hajek Sarolta színházi rendező, újságíró, programszervező életéről (gyermekkorát Kőszegen töltötte ). A második világháború idején őt és a férjét, Rozinek Gyulát Németországnak való kémkedéssel gyanúsította az FBI
| | Kőszeg, perszonália / életrajz, munkásság, újságíró, rendező (színházi rendező, filmrendező ), rendezvényszervezés, rendezvényszervező, kémkedés, kémelhárítás, második világháború, Hajek Sarolta (1907-1956 ) |
| Gróf Erdődy Tamás szárnysegéd kőszegi évei | Söptei Imre | p. 85-90. | Annotáció: Monyorókeréki és monoszlói gróf Erdődy Tamás (Vörösvár, ma: Rothenturm an der Pinka, Ausztria, 1887 - Kőszeg, 1931 ) császári királyi kamarás, tűzrendészeti felügyelő, IV. Károly, az utolsó magyar király szárnysegédjének életéről, kőszegi tevékenységéről. Segédkezett a királynak a magyar királyi trónra való visszatérési kísérleteiben, részt vett a nyugat-magyarországi felkelésben, a Vas Megyei Tűzoltószövetség másodelnöke, a kőszegi hivatásos tűzoltóságnak is a tagja volt. - Fényképpel
| | Vörösvár, Kőszeg, Erdődy Tamás (1886-1931 ), perszonália / életrajz, munkásság, tűzoltó, tűzoltóparancsnok, tűzoltóegyesület, önkéntes tűzoltók, Károly, IV. (1887-1922 ), katona, katonatiszt, politikus |
| Piactéri titkolt szerelmek | Söptei Imre | p. 91-97. | Annotáció: Titkolt szerelmi történetek, házasságtörések a 18. században, Kőszegen. - Fényképpel
| | Kőszeg, 18. század, családi élet, magánélet, házasság |
| A napóleoni háborúk hősei Kőszegen | Söptei Imre | p. 98-107. | Annotáció: Báró Mecséry Dániel (1759-1823 ) és báró Meskó József (1762-1815 ) kőszegi altábornagyok életútjáról és a pályájukban fellelhető hasonlóságokról
| | Kőszeg, katona, katonatiszt, perszonália / életrajz, munkásság, Mecséry Dániel (1759-1823 ), Meskó József (1762-1815 ) |
| A krónikás plébános | Mátay Mónika - Bokányi Péter | p. 111-120. | Annotáció: Székely László (1894-1991 ) plébános, teológiatanár, költő életéről, irodalmi tevékenységéről, naplójáról. 1938-tól 1952-ig Kőszegen szolgált, mely időszakban feljegyzéseket vezetett a helyi kulturális életről, politika eseményekről, egyházi ügyekről, majd a második világháború és az azt követő időszak megpróbáltatásairól. - Fényképpel
| | Kőszeg, Székely László (1894-1991 ), pap, lelkész, teológiai tanár, költő, katolikus egyház, egyháztörténet, napló, naplórészlet, perszonália / életrajz, munkásság, 1930-as évek (1930-1939 ), 1940-es évek (1940-1949 ), 1950-es évek (1950-1959 ) |
| Tóra, istentisztelet, jótékonyság | Mátay Mónika | p. 121-129. | Annotáció: Linksz Izsák (1869-1944 ) rabbi életéről, családjáról és kőszegi tevékenységéről (1925-től 1944-ig szolgált a városban ). A kőszegi izraelita hitközség történetéről is. Részlet Linksz Artur, Linksz Izsák fiának visszaemlékezéseiből
| | Kőszeg, zsidóság, zsidóüldözés, zsidó egyház, zsidó hitközség, rabbi, Linksz Izsák (1869- ), Linksz család, perszonália / életrajz, munkásság, családtörténet |
| Égig nyúló falak: a Jézus Szíve-templom | Mátay Mónika - Trádler Henrietta | p. 131-136. | Annotáció: A kőszegi Jézus Szíve-templom építésének történetéről 1892 és 1894 között, valamint az 1894. szeptember 16-i felszenteléséről. A templomépítés kezdeményezője Győri János plébános volt, tervezője Ludwig Schöne bécsi építész. - Fényképekkel
| | Kőszeg, templom, templomtörténet, építészettörténet, építéstörténet, Győri János (1789-1849 ), Schöne, Ludwig (1845-1935 ), 1890-es évek (1890-1899 ), katolikus egyház |
| Katolikus térfoglalás: a Szentháromság-szobor | Mátay Mónika | p. 137-141. | Annotáció: Servatius Leitner 1710-1713. között készítette el a kőszegi Szentháromság-szobrot. Az alkotásról, amely az 1709-1710-es pusztító pestisjárványtól való megszabadulás iránti hála kifejezéseként készült
| | Kőszeg, Szentháromság-szobor, szobor, szobortörténet, pestisjárvány, járvány, járványügy, Leitner, Servatius |
| Szögletes disznó a kottatárban | Mizsei Zoltán | p. 142-147. | Annotáció: A morvaországi származású Peter Dohnal 1883-ban került Kőszegre, a Szent Imre-templom karnagyaként, valamint kántorként tevékenykedett 1927-ig. Utódja Szabó János lett. A kántor-zeneszerzők munkásságáról, valamint a plébániatemplom kottatárában található érdekes dokumentumokról
| | Kőszeg, kántor, zeneszerzés, zeneszerző, Dohnál Péter, Szabó János, templom, templomtörténet, perszonália / életrajz, munkásság |
| Templomfoglalók | Söptei Imre | p. 148-154. | Annotáció: A katolikusok és az evangélikus hívek közötti konfliktusról a 16-17. században Kőszegen. Az 1615-1618 között épült Szent Imre-templomot, valamint a Szent Jakab-templomot az evangélikusok használták, az előbbit 1671-ben, utóbbit 1673-ban vették vissza a katolikusok
| | Kőszeg, templom, templomtörténet, evangélikus egyház, evangélikus gyülekezet, katolikus egyház, egyháztörténet, reformáció, reformátor, 16. század, 17. század |
| Tanítványok és tanárok | Bokányi Péter | p. 158-164. | Annotáció: A kőszegi Jurisich Miklós Gimnáziumot az 1600-as évek közepén alapították, kezdetektől fogva szerzetesek részvételével működött. A tanulmány az iskola neves tanárait és tanítványait mutatja be a 18-19. században, többek közt Faludi Ferencet (jezsuita író, költő, műfordító ), Rájnis Józsefet (költő ), Fabchich Józsefet (pap, pedagógus, nyelvújító ), Guzmics Izidort (bencés szerzetes, teológia tanár, író ) és Beély Fidélt (pedagógus, akadémikus )
| | Kőszeg, Jurisich Miklós Gimnázium és Középiskolai Kollégium (Kőszeg ), Pannonhalmi Szent Benedek-Rend Kőszegi Ferenc József Katholikus Reálgimnáziuma, gimnázium, 18. század, 19. század, Faludi Ferenc (1704-1779 ), Kőszegi Rájnis József (1741-1812 ), Fabchich József (1753-1809 ), Guzmics Izidor (1786-1839 ), Beély Fidél József (1807-1863 ), pedagógus, költő, író |
| Harc az árvák lelkéért | Mátay Mónika | p. 165-170. | Annotáció: 1741-ben alapították meg a Kelcz-Adelffy Árvaházat Kőszegen. A katolikus fenntartásban lévő intézmény történetéről, működéséről a 18. században
| | Kőszeg, Kelcz-Adelffy Árvaház (Kőszeg ), árvaház, árvák, egyházi intézmény, katolikus egyház, 18. század, történet |
| Kodály és Kőszeg és Vidéke | Mizsei Zoltán | p. 171-176. | Annotáció: Kodály Zoltán 1937. május 30-án Kőszegre látogatott. A Jurisics-vár udvarán az Éneklő Ifjúság mozgalom keretében 700 fő vett részt a kórustalálkozón, amelyet Kodály Zoltán vezényelt. A hangversenyről és az azt követő kórusmozgalomról a város lapjának, a Kőszeg és Vidékének híradási alapján. - Fényképpel
| | Kőszeg, kórushangverseny, kórusmozgalom, kórustalálkozó, Kodály Zoltán (1882-1967 ), 1930-as évek (1930-1939 ), Kőszeg és Vidéke (sajtótermék ), Éneklő Ifjúság Kórustalálkozó |
| Tapi bácsi | Mátay Mónika | p. 177-182. | Annotáció: Horváth László "Tapi bácsi" 1939. február 15-től 1944-ig tanított magyar irodalmat és latin nyelvet a kőszegi Katonai Alreáliskolában, majd 1948-tól a Jurisich Miklós Gimnáziumban dolgozott. Évtizedeken keresztül naplót vezetett az iskolában folyó oktatásról, politikai életről, magánéletéről, valamint megpróbáltatásairól a második világháború végén és az 1950-es években
| | Kőszeg, Horváth László (1913-1994 ), pedagógus, Hunyadi Mátyás Honvéd Reáliskolai Nevelőintézet (Kőszeg ), katonaiskola, Jurisich Miklós Gimnázium és Középiskolai Kollégium (Kőszeg ), perszonália / életrajz, munkásság, napló, naplórészlet |
| Juhok genetikája | Söptei Imre - Mátay Mónika | p. 185-194. | Annotáció: Festetics Imre (Simaság, 1764. dec. 2. - Kőszeg, 1847. ápr. 1. ) Királyi Kamarás, tudós, genetikus életéről, családjáról, közéleti szerepéről. - Fényképpel
| | Kőszeg, Festetics Imre (1764-1847 ), genetika, genetikus, tudós, perszonália / életrajz, munkásság |
| Úri patrióták | Trádler Henrietta | p. 195-200. | Annotáció: Chernel István kőszegi ornitológus 1891-ben feleségével, Róth Dórával kutatóútra indult Norvégiába. Az utazás során megismerkedtek a síeléssel, az ő nevükhöz kötődik a sportág kőszegi meghonosítása. A tudós családjáról, magánéletéről. - Fényképpel
| | Kőszeg, Chernel István (1865-1922 ), Róth Dóra, síelés, sport, perszonália / életrajz, munkásság, ornitológus |
| Kisvárosi világpolgárok | Mátay Mónika - Söptei Imre | p. 201-209. | Annotáció: A kőszegi Schey családról, többek közt Schey Fülöp (1798 ) terménykereskedőről és Schey Frigyes (1815 ) bankárról
| | Schey család, Schey Fülöp (1798-1881 ), családtörténet, kereskedő, Schey Frigyes (1815-? ), perszonália / életrajz, munkásság |
| Kiért szól a kőszegi harang? | Mizsei Zoltán | p. 210-216. | Annotáció: Többek közt a harangszó eredetéről Kőszegen. A Szent Imre-harang 11 órás megkondulása a törökök kivonulásának állít emléket (1532-ben 11 órakor hagyták el a várost ). A deákharangról és az evangélikus templom harangjáról is
| | Kőszeg, harangszó, harangjáték, harang, harangöntés, török hódoltság, török háború, Kőszeg ostroma (1532 ), evangélikus templom, templom, templomtörténet |
| A vészkorszak túlélője | Mátay Mónika | p. 217-224. | Annotáció: Görög Sándor (szül. Szombathely ) kémikus, gyógyszerkutató tanulmányairól és családjáról. Családja a zsidóüldözés áldozata lett a második világháború során. Görög Sándor a kőszegi Missziósházban vészelte át a háború végét, a Jurisich Miklós Gimnáziumban érettségizett. - Fényképekkel
| | Szombathely, Kőszeg, Görög Sándor (1933- ), tudós, vegyész, perszonália / életrajz, munkásság, Szent Imre Missziósház (Kőszeg ), Jurisich Miklós Gimnázium és Középiskolai Kollégium (Kőszeg ), zsidóság, zsidóüldözés |
| Kristóf Ágota határátlépései | Mátay Mónika | p. 225-230. | Annotáció: Kristóf Ágota (szül. Csikvánd, 1935 ) író életéről, kőszegi kötődéséről. 1944-1956 között Kőszegen élt, majd családjával Svájcba emigrált. A nagy füzet című regénye Kőszegen játszódik. - Fényképpel
| | Kőszeg, Kristof, Agota (1935-2011 ), író, irodalomtörténet, perszonália / életrajz, munkásság |
