| Cím | Szerző | Oldalszám | Kieg.adatok | Megjegyzés | Tárgyszavak |
|---|
| A kőszegi ostromnapló | Bariska István | p. 9-14. | Annotáció: Kőszeg 1532. évi, oszmán-török ostromának leghíresebb hazai forrása a titkos levéltár 179. sz. tétele alatt található darab, az Ostromnapló. A napló szerzője feltehetőleg Pangratz Swankler kőszegi jegyző. A dokumentum történetéről és tartalmáról. - Fényképekkel
| | Kőszeg, Kőszeg ostroma (1532 ), török hódoltság, török háború, napló, naplórészlet, hadtörténet |
| Kőszeg Árpád-kori oklevele, 1279 | Bariska István | p. 15-20. | Annotáció: Kőszeg városát a Kőszegi tartományúri család két tagja: II. Henrik és fia, Iván alapította 1260-1270 körül. A tartományurak 1279-ben kiadott oklevelét a Vasvári Káptalan hitelesítette. Az oklevél keletkezéséről, tartalmáról. Anjou Károly Róbert 1328-ban királyi szabad várossá emelte Kőszeget. - Fényképpel
| | Kőszeg, oklevél, okirat, városi cím, Kőszegi Henrik, Kőszegi Iván (?-1308 ), városalapítás, településtörténet, helytörténet, vasvári káptalan, kiváltságlevél |
| Kőszeg címeradományozó oklevele | Bariska István | p. 21-25. | Annotáció: Kőszeget 1445-ben V. Frigyes német-római király - a későbbi III. Frigyes császár - hadaival fegyveresen elfoglalta. A korábbi magyar privilégiumok megerősítésén túl a király különös kitüntetésben részesítette a várost. 1446. január 21-én ünnepélyes függőpecséttel záratta le azt az oklevelet, amelyben Kőszegnek címert adományozott. Az oklevél szövegéről és a címerről. - Fényképekkel
| | Kőszeg, címer, címertörténet, oklevél, okirat, Frigyes, III. (Német-római Birodalom : császár ), településtörténet, helytörténet |
| A Hősök tornya | Révész József | p. 26-31. | Annotáció: A kőszegi Jurisics tér és a Városház utca találkozásánál álló Hősök tornya történetéről. A torony a háborúban elesetteknek állít emléket, 1932-ben avatták fel. Az emlékmű létrehozására kiírt pályázatokról az 1920-1930-as években
| | Kőszeg, Hősök Tornya (Kőszeg ), háborús áldozat, hősi halott, emlékmű, történet, pályázat, 1920-as évek (1920-1929 ), 1930-as évek (1930-1939 ) |
| A kőszegi zsinagóga | Söptei Imre | p. 32-37. | Annotáció: A kőszegi zsinagóga telkét 1792-ben vásárolta meg Schey Mózes kereskedő. Fia, Schey Fülöp, a Kőszegi Takarékpénztár elnöke 1859-ben építtette az ingatlanon a zsinagógát. Schey Fülöp életéről, valamint a zsinagóga és a helyi zsidó gyülekezet történetéről. - Fényképekkel
| | Kőszeg, Schey Fülöp (1798-1881 ), zsinagóga, templom, templomtörténet, építészettörténet, építéstörténet, zsidó egyház, zsidó hitközség, egyháztörténet, Schey család |
| Magyar szentek színes üvegablakai | Ivicsics Péter | p. 38-42. | Annotáció: A kőszegi Jézus Szíve templomban és a Jurisich Miklós Gimnáziumban található üvegablakok történetéről, restaurálásáról. - Fényképekkel
| | Kőszeg, üvegművészet, üvegművész, templom, templomtörténet, szentkép, ikon, ikonfestés, restaurálás, restaurátor, Jurisich Miklós Gimnázium és Középiskolai Kollégium (Kőszeg ), Imre, Szent, Árpádházi, gimnázium |
| Az Esterházy kőcímer | Mentényi Klára | p. 43-48. | Annotáció: A kőszegi Jurisics vár belső várának kaputornyán látható Esterházy Pál herceg címere (ebben az időben a kőszegi uradalom és a vár az Esterházy család birtokában volt ). A címer és a fölötte lévő falfestmény, valamint az egykor itt elhelyezkedő Madonna-kép bemutatása. A várkápolnában álló, 1771-ben készült oltárról és Mária-ábrázolásról is, amelyen Esterházy Pál jóvoltából szintén megjelenik a családi címer
| | Kőszeg, címer, címertörténet/családi, Esterházy Pál (1635-1713 ), Esterházy Miklós József (1714-1790 ), oltár, oltárkép, Jurisics-vár (Kőszeg ), Mária-szobor, Mária-ábrázolás, Mária-kultusz, falfestészet, falfestmény, torony, kápolna, kápolnatörténet |
| A kőszegi céhek | Söptei Imre | p. 49-54. | Annotáció: A kőszegi céhek történetéről, működéséről és felszámolásáról. - Fényképpel, illusztrációval
| | Kőszeg, céh, céhtörténet, céhtárgyak, településtörténet, helytörténet |
| Kőszeg város egyesületi élete | Söptei Imre | p. 55-60. | Annotáció: Kőszeg egyesületi életéről 1832-től napjainkig. - Fényképpel
| | Kőszeg, egyesület, egyesületi élet, társadalomtörténet |
| A kőszegi textilipar | Söptei Imre | p. 61-66. | Annotáció: A kőszegi textilipar történetéről. A takács és posztós céhekről, a Kőszegi Posztó- és Gyapjúszövetgyár Egyesületről, a Nemezgyárról, a Hímzőgyárról, a Nemez és Posztógyárról, az Ágyterítőgyárról. - Fényképekkel
| | Kőszeg, textilipar, Ágyterítőgyár (Kőszeg ), céh, céhtörténet, céhtárgyak, Posztógyár (Kőszeg ), Posztó- és Nemezgyár (Kőszeg ), posztógyártás, posztóipar, Posztó- és Gyapjúszövetgyár (Kőszeg ), ipartörténet, hímzés, kézimunka, Első Magyar Hímzőgyár és Korb (Kőszeg ), Nemezgyár Kft. (Kőszeg ), Lakástextil Vállalat, üzem, gyár, üzemtörténet |
| Lóránt Gyula | Hollerné Mecséri Annamária | p. 67-72. | Annotáció: Lóránt Gyula (Kőszeg, 1923 - Szaloniki, 1981 ) labdarúgó, olimpikon életéről, emlékezetéről. - Fényképekkel
| | Kőszeg, Lóránt Gyula (1923-1981 ), sportoló, labdarúgás, perszonália / életrajz, munkásság, olimpia, olimpikon |
| A Kőszegi-hegység egyedi növény- és állatvilága | Keszei Balázs | p. 73-79. | Annotáció: A Kőszegi-hegység természetföldrajzáról, növény- és állatvilágáról. A természeti és jellegzetes tájképi adottságok megóvása érdekében az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal rendeletével 1980-ban létrehozta a Kőszegi Tájvédelmi Körzetet. - Fényképekkel
| | Kőszegi-hegység, növényvilág, állatvilág, természetföldrajz, Kőszegi Tájvédelmi Körzet, természetvédelmi terület (ld. még: natúrpark ) |
| A Kéktúra kőszegi szakasza | Orbán Róbert | p. 80-84. | Annotáció: Az Országos Kéktúra Kőszegi-hegységet érintő szakasza 1989-1990-ben került kijelölésre. A szakasz fontosabb állomásainak bemutatása. - Fényképekkel
| | Kőszeg, turisztika, gyalogtúra, Írottkő, Hörmann-forrás, Stájer-házak (Kőszeg ), kereszt, feszület, Óház (Kőszeg ), Hétforrás (Kőszeg ), Őzkút, forrás, forrásvíz |
| A kőszegi hegyvámkönyv, 1552 | Bariska István | p. 85-90. | Annotáció: 1552-ben Christoph Teufel kőszegi földesúr elrendelte az uradalom szőlőbirtokainak összeírását. A kőszegi hegyvámkönyv (németül Bergbuch, azaz hegykönyv ) tartalmazza a szőlőtulajdonosok nevét és a dűlőneveket. - Fényképpel, térképpel
| | Kőszeg, szőlőhegy, hegytörvény, dűlő, dűlőnév, földrajzi név, hegyközség, Kőszegi-hegység |
| A kőszegi szelídgesztenye : (castanea sativa mill. ) | Keszei Balázs | p. 91-96. | Annotáció: A szelídgesztenye nevéről, élőhelyéről, felhasználásáról és kártevőiről. Adatok a kőszegi és környéki elterjedéséről, valamint a királyvölgyi öreg gesztenyefáról is. - Fényképekkel
| | Kőszeg, gesztenyetermesztés, öreg fák, híres fák, Királyvölgy |
| Kőszegfalvi sváb hagyományok | Horváth Sándor | p. 97-101. | Annotáció: 1713-ban svábok telepedtek le Kőszegfalvára. A községet alapításától 1907-ig Svábfalunak nevezték. A közösségi életről, néphagyományokról, kiemelten a farsangi népszokásról
| | Kőszegfalva, Kőszegfalva (városrész, Kőszeg ), Kőszeg, német kisebbség, kisebbség, kisebbségi politika, farsang, Svábfalu, néphagyomány, népszokás, településtörténet, helytörténet |
| Kőszeg jeles szőlészeti és borászati eseményei | Láng József | p. 102-108. | Annotáció: Többek közt a Szent György napról, a Szőlő és Klíma Konferenciáról, a Vas megyei borversenyről, Szent Donát ünnepéről, a Kőszegi Szüretről, a Város Bora választásról, a Borkirálynő választásról, a Szent Márton napi újbor bemutatóról és borbálról, valamint a Szent János napi borszentelésről. - Fényképekkel
| | Kőszeg, szőlőtermesztés, borászat, borász, Szent György-nap, rendezvény, tanácskozás, borverseny, borbemutató, borfesztivál, szüret, szüreti mulatság, Donát, Szent, "Város bora" cím, borkirálynő, borkirálynő választás, bál, táncest, Szent Márton-nap, Szent Márton-hét |
