| Cím | Szerző | Oldalszám | Kieg.adatok | Megjegyzés | Tárgyszavak |
|---|
| A zsidóság Kőszeg városában és uradalmában a 14-16. században | Bariska István | p. 15-22. | Annotáció: Fényképekkel
| | 14. század, zsidóság, zsidóüldözés, uradalom, 15. század, 16. század, Kőszeg, középkor |
| A Schey család Kőszegen, 1794-1883 | Söptei Imre | p. 23-38. | Annotáció: A család történetéről, kőszegi tagjairól, megtelepedésük nehézségeiről, valamint a család legkiemelkedőbb tagjának tartott Schey Fülöp életéről. - Fényképekkel, illusztrációkkal
| | Kőszeg, Schey Fülöp (1798-1881 ), Schey család, családtörténet, címer, címertörténet/családi, perszonália / életrajz, munkásság |
| Mint cseppben a tenger : adatok a szombathelyi Khon család történetéhez a 19. század első felében | Tilcsik György | p. 39-54. | Annotáció: Röviden a szombathelyi zsidóságról a 18. század végéig és a városban 1797/1798 táján letelepedett család történetéről
| | 19. század, Khon család, Szombathely, családtörténet, zsidóság, zsidóüldözés |
| Egy szombathelyi zsidó gyáriparos család, a Mayerek története, 1865-1945 | Melega Miklós | p. 55-70. | Annotáció: A zsidó vállalkozók szerepéről Szombathely gyáriparának kiépítésében, Mayer Mórról és családjáról, valamint az általa alapított gyufagyár történetéről, fejlődéséről és működéséről, Mayer Benő személyéről és családjáról, valamint a Mayer család sorsáról a vészkorszakban. - Fényképekkel, illusztrációkkal
| | 19. század, 20. század első fele, üzemtörténet, zsidóság, zsidóüldözés, Gyufagyár (Szombathely ), Mayer Benő (1864-1938 k ), Mayer Mór (1830k-1913 ), Mayer család, Szombathely, családtörténet, gazdaságtörténet, ipartörténet |
| A ruha arisztokráciája : izraelita belháború 1893-ból egy kőszegi skandalum apropóján | Katona Attila | p. 71-82. | Annotáció: Az 1893 őszén Vas vármegyében Kőszeg környékén tartott hadgyakorlatra a király is Kőszegre látogatott 1893. szept. 16-21. között. A király 17-én fogadta a felvonuló küldöttségeket. A tanulmány a korabeli zsidóság helyzetét tárgyalja annak kapcsán, hogy a fogadáson a zsidóság képviselőit nem tudták, hogy melyik csoportba sorolják be. Ugyanis abban az időben a zsidó vallás recipiálása még nem történt meg, így elvileg nem lehetett helyük a felekezetek küldöttségében. - Illusztrációval
| | 19. század, Kőszeg, Vilmos,II. császár, hadtörténet, történelem, zsidóság, zsidóüldözés |
| A Hetésy család a 17. századi Szombathelyen | Dominkovits Péter | p. 85-94. | Annotáció: A Vas vármegyei nemesi család történetének 16-17. századi időszakáról, annak is három meghatározó alakjáról, Hetésy Jánosról, Pálról és Andrásról
| | 16. század, 17. század, perszonália / életrajz, munkásság, családtörténet, Hetésy András, Hetésy János, Hetésy Pál, Hetésy család, Szombathely |
| Az evangélikus Gombossy család szétesésének története Kőszegen, a 17-18. század fordulóján | Bariska István | p. 95-104. | Annotáció: Kiemelten a család két tagjának, Gombossy Mátyásnak és fiának, Gombossy Dánielnek az életéről, sorsáról
| | 17. század, családtörténet, Kőszeg, 18. század, Gombossy Dániel (1652-1704 ), Gombossy Mátyás, Gombossy család |
| Adatok Batthyány Lajos szalónaki, tótmaráci és vasdobrai uradalmának 1850-ben készült leltáraiból | Tilcsik György | p. 105-116. | Annotáció: Az örökség, az uradalmak átvételéről, a leltárak keletkezéséről, szerkezetéről és legfontosabb adatairól. Az ikervári uradalomról is. - Illusztrációval
| | Batthyány Lajos (1807-1849 ), uradalom, perszonália / életrajz, munkásság, Dobra, Ikervár, Szalónak, Tótmarác, jegyzék |
| Képek a szombathelyi Brenner család életéből, 1850-1920 | Melega Miklós | p. 131-154. | Annotáció: A család néhány tagjának - Brenner (IV. ) János (1815-1879 ), Brenner Vilmos (1852-1902 ), Brenner (V. ) János (1847-1908 ) és Brenner Tóbiás (1850-1919 ) - életéről, munkásságáról. - Fényképekkel, illusztrációkkal
| | Brenner János (1847-1908 ), Brenner Tóbiás (1850-1919 ), Brenner Vilmos (1852-1902 ), Brenner János (1815-1879 ), Brenner család, perszonália / életrajz, munkásság, családtörténet, Szombathely |
| Három jobbágyfalu - Gencs, Ludad és Pöse - 1625. január 14-én kelt levele Kőszeg városához | Bariska István | p. 157-164. | Annotáció: A Gencsen kelt "keresetlevél" közlése, magyarázata. A levelet a kőszegi uradalom 3 falujának, Gencsnek (ma: Gencsapáti ), Ludadnak (ma: Gyöngyösfalu ) és Pösének (ma: Gyöngyösfalu ) jobbágyai írták a kőszegi szenátusnak, melyben tiltakoznak a Széchy-uradalom földesúrnője, Forgách Margit túlkapásai miatt. Forgách Margit, II. Ferdinánd privilégiumlevele ellenére elviselhetetlen robotszolgáltatásokra kényszerítette a jobbágyokat. - Illusztrációval
| | Forgách Margit, uradalom, levelezés, levél, Gencs, Kőszeg, Ludad, Pöse, jobbágyság |
| "...az régi usustul el nem állunk..." : Szombathely viszályai földesurával, Szily János püspökkel az 1780-as és az 1790-es években | Bácskai Vera | p. 165-171. | Annotáció: A mezővárosnak a földesurával folytatott harcáról, azok okairól
| | 18. század, Szily János (1735-1799 ), Szombathely, földbirtokos, földesúr, mezőváros, településtörténet, helytörténet, püspök |
| A Zsoldos család küzdelme a szombathelyi polgárjog megszerzéséért 1786 és 1846 között | Tilcsik György | p. 173-188. | Annotáció: Az elsősorban könyvkereskedéssel és könyvkötéssel foglalkozó református család három generációjának tagjai közül négyen kísérelték meg megszerezni a polgárjogot Szombathelyen. Az Őrségből származó család ezen tagjai: Zsoldos István, ifj. Zsoldos István, Zsoldos Ferenc és Zsoldos Gyula voltak. Ez azért is érdekes, mert abban az időben csak katolikusoknak adtak letelepedési engedélyt a városban.
| | Szombathely, 19. század, 18. század, Zsoldos Ferenc, polgárság, perszonália / életrajz, munkásság, Zsoldos Gyula, Zsoldos István, ifj., Zsoldos István. id., Zsoldos család, családtörténet, jogász, könyvkereskedelem, könyvesbolt, könyvkötészet |
| Egy konfliktusterhes közéleti pályafutás : epizódok Éhen Gyula életéből, 1879-1914 | Melega Miklós | p. 189-206. | Annotáció: Éhen Gyula konfliktusairól Grimm Károly és Szabó Ernő polgármesterekkel, Feldmann Bódog orvossal és Kaffehr Béla lapszerkesztővel, a polgármestersége idején kirobbant szombathelyi "gázháborúról", mely a gázgyár városi tulajdonba vétele miatt alakult ki, valamint a munkások lakáshoz juttatását célzó program, az Éhen-telep létrehozása körül kialakult gáncsoskodásokról. - Fényképekkel
| | Feldmann Bódog, Grimm Károly (1835-1885 ), Kaffehr Béla, Légszeszvilágítási Társulat (Szombathely ), Szabó Ernő (1849-1929 ), Szombathely, Vasvármegyei Elektromos Művek Rt. (Szombathely ), Éhen-telep (Szombathely ), Éhen Gyula (1853-1932 ), gázellátás, gázszolgáltatás, polgármester |
| "Nem volt olyan ügy, amely ennyi harci zajongással, ... csatazajjal járt volna az erkölcsvédelem tekintetében" : hatalmi harc, közerkölcs és fürdőhasználat Szombathelyen az 1920-as években | Katona Attila | p. 207-218. | Annotáció: A Perint patakon 1912-ben létesített népfürdőről, 1922-es átépítéséről és az 1923-ban kirobbant vitáról, mely szerint Mikes János püspök arra kérte Kiskos István polgármestert, hogy a strandfürdőn szüntessék be a nők és férfiak közös fürdőzését, mert az erkölcstelen. Az 1923-as októberi városi közgyűlésen kirobbant vitát záró szavazáson Mikes János keresztény-konzervatív álláspontja győzött. A vita további folytatódásáról és tanulságairól is. - Fényképpel
| | 20. század első fele, Kiskos István (1874-1945 ), önkormányzati ülés, városi közgyűlés, történet, Mikes János (1876-1945 ), Perint-patak, Perint-strand (Szombathely ), Szombathely, fürdő, fürdőügy, strandfürdő |
| Építészettörténeti kutatás a levéltárban | Winkler Gábor | p. 221-230. | Annotáció: Helyi szerző. - Illusztrációkkal
| | helyi szerző |
| Polgári lakóházak a 17. századi Szombathelyen | Dominkovits Péter | p. 231-241. | Annotáció: A tanulmány Szombathely polgárságának lakásviszonyait vizsgálja az adott időszakban, levéltári források, műemléki falkutatások, régészeti ásatások adatainak felhasználásával
| | 17. század, Szombathely, lakásügy, lakáshelyzet, lakóépület, településtörténet, helytörténet |
| A kőszegi Batthyány-ház a 18. században | Bariska István | p. 243-250. | Annotáció: A kőszegi Batthyány-házakról és tulajdonosaikról. Ifj. Batthyány III. Ádám (1722-1787 ), id. Batthyány III. Ádám (1697-1782 ) és Batthyány József gróf (1727-1799 ), kalocsai érsek is birtokolt házat a városban. - Fényképpel
| | 18. század, Batthyány József (1727-1799 ), Batthyány család, Batthyány Ádám (1697-1782 ), Batthyány Ádám (1722-1787 ), Kőszeg, történelmi személy, perszonália / életrajz, munkásság, lakóépület |
| Adalékok a szombathelyi Sabaria vendéglő történetéhez | Feiszt György | p. 251-257. | Annotáció: Az egykori Szarvas vendéglő, 1874-től Sabaria vendéglő, a mai (1962-től ) Pannónia vendéglő története. - Illusztrációval
| | Pannónia étterem (Szombathely ), Sabaria étterem és szálloda (Szombathely ), Szarvas fogadó (Szombathely ), Szombathely, történet, vendéglő, étterem |
| Szombathely lakásállománya az 1820-as évek végén | Tilcsik György | p. 259-274. | Annotáció: A tanulmány az 1828. évi országos összeírás, ill. annak 1832-ben végrehajtott javított, rektifikált összeírási tabellájának, valamint az 1828 és 1832 között felvett városi összeírásoknak az adataira épül. Adatok a házak számáról, utca és szintszám szerinti megoszlásáról, a hozzájuk tartozó helyiségek számáról és utcánkénti megoszlásáról, a bérlemények számáról, béréről és utcánkénti megoszlásáról. - Illusztrációkkal
| | 1820-as évek, lakásügy, lakáshelyzet, lakóépület, Szombathely, statisztika, statisztikai adat, településtörténet, helytörténet |
| Rauscher Miksa műépítész (1850-1934 ) munkássága | Balogh Péter | p. 275-288. | Annotáció: Az 1887-ben Szombathelyen letelepedett építész életéről, munkásságáról. - Fényképekkel, illusztrációkkal
| | Szombathely, perszonália / életrajz, munkásság, Rauscher Miksa (1850-1934 ), építész, építészettörténet, építéstörténet |
| A kőszegi Várkör 67. számú ház építés- és tulajdonlástörténete, 1767-1952 | Söptei Imre | p. 289-302. | Annotáció: A Mikos Károly (1709-1783 ) által épített ház történetéről, tulajdonosairól, lakóiról. Az épületben 1852-1948. között a Kőszegi Takarékpénztár működött. - Illusztrációkkal
| | Chernel család, Kőszeg, épület, középület (ld. még: lakóépület ), építészettörténet, építéstörténet, Mikos Károly (1709-1783 ), alaprajz, tervrajz, rekonstrukciós rajz, lakóépület, takarékpénztár, államosítás, állami átvétel |
| Sabaria legendái | Tóth Endre | p. 313-322. | Annotáció: A tanulmány két legendát dolgoz fel. Az egyik a Savaria Múzeum kőtárában található márvány faragvány és egy másik tenyérnyi márvány felirat alapján elképzelt ókori történet egy talányos szoborról és feliratáról a kr. u. 1. század végéről. A másik legenda Szent Márton születési helyével kapcsolatos, mely szerint Martinus Pannonhalma környékén vagy Sabariában született. Ugyanis olyan levéltári forrásokat, okleveleket találtak, melyekben szó esik az apátság melletti Pannónia és Sabaria nevű településről is. - Fényképpel, illusztrációval
| | Márton, Szent (316-397 ), ókor, szobor, szobortörténet, Savaria / Szombathely, Savaria Múzeum (Szombathely ), Szombathely, kőfaragás, kőfaragvány, monda, népmonda, legenda |
| Steinamangertől a "kőszegi" Szent Mártonig : adalékok Szombathely német nevéhez és Szent Márton szerepéhez Kőszeg 1532. évi ostromában | Bariska István | p. 323-330. | Annotáció: Szombathely német nevének lehetséges eredetéről, valamint Kőszeg 1532. évi török ostromával kapcsolatos legendáról, mely szerint Szent Márton csatában való megjelenésének köszönhető a kőszegiek győzelme a törökök felett
| | Kőszeg, Kőszeg ostroma (1532 ), török hódoltság, török háború, névtan, Márton, Szent (316-397 ), Szent Márton-kultusz, Szombathely, földrajzi név, hadtörténet, monda, népmonda, legenda, néveredet, névkutatás |
| A bolondok vizétől a polgárrá avatás szertartásáig : a szombathelyi Kupai kút metamorfózisai a 18-20. században | Mayer László | p. 331-342. | Annotáció: Az egykor Szombathely főterén állt piaci kútról, a Kupai kút legendájáról. - Fényképpel, illusztrációkkal /köztük a kútról készült vázlatrajzokkal/
| | Szombathely, alaprajz, tervrajz, rekonstrukciós rajz, kút (közkút, díszkút, ivókút ), monda, népmonda, legenda, történet |
| Hol állt Magyar László szülőháza? : mai történet egy (szombat )helyi legenda megszületésének okairól és körülményeiről | Tilcsik György | p. 343-360. | Annotáció: 1994. december 9-én emléktáblát avattak Szombathelyen, a Kossuth Lajos u. 29. sz. ház falán. A tanulmány annak a kutatásnak az eredményét közli, amely azt kutatta, hogy melyik szombathelyi épület lehetett Magyar László Afrika-utazó szülőháza. Magyar László születésének körülményeiről is. - Fényképekkel, illusztrációkkal
| | Afrika-kutató, Magyar László (1818-1864 ), Szombathely, emléktábla, lakóépület, perszonália / életrajz, munkásság |
| "Csak a jövő biztos, a múlt állandóan változik" : Dugovics Titusz, Markusovszky Lajos és az ivánci kereszt | Feiszt György | p. 361-366. | Annotáció: Vas megyei legendákról: Dugovics Titusz születési helyéről (a legenda szerint Nagysimonyiban született ), a Markusovszky Lajos alakját övező legendáról, valamint az ivánci kereszt legendájáról. - Fényképpel
| | Dugovics Titusz, Ivánc, Markusovszky Lajos (1815-1893 ), Nagysimonyi, katona, katonatiszt, kereszt, feszület, orvos, monda, népmonda, legenda |
| Éhen Gyula, a legendák övezte szombathelyi polgármester | Melega Miklós | p. 367-386. | Annotáció: Az egykori polgármestert övező legendákról, melyek jelentős része abban gyökeredzik, hogy az utókor - a személye iránt érzett tiszteletből - a szerepét jelentősen felnagyította. A tanulmány vizsgálja Éhen Gyula érdemeinek megítésését az irodalomban, viszonyát az utcanyitási társulattal, a Vasvármegyei Elektromos Művekkel, valamint a személyével kapcsolatban megfogalmazott vádakat, nemesi származásának kérdését.
| | Szombathely, Vasvármegyei Elektromos Művek Rt. (Szombathely ), családtörténet, monda, népmonda, legenda, polgármester, Éhen Gyula (1853-1932 ) |
| Tálcán kínálva? : a pozsonyi egyetem szombathelyre telepítésének legendája | Katona Attila | p. 387-400. | Annotáció: A fel-felbukkanó városi legenda szerint az I. világháborút követően, amikor a Pozsonyi Egyetem kényszerűen a trianoni Magyarországra költözött, akkor felkínálták az intézményt Szombathelynek, ám a város nem élt a lehetőséggel. A legenda valós hátteréről is
| | 1920, 1921, Szombathely, felsőoktatás, felsőoktatási intézmény, monda, népmonda, legenda |
| Visszatekintés a Vas Megyei Levéltári Nap rendezvénysorozatra | Kiss Mária | p. 401-404. | Annotáció: Összegzés az elmúlt 25 év rendezvényeiről
| | Szombathely, levéltári nap, rendezvény, történet |
