Cím | Szerző | Oldalszám | Kieg.adatok | Megjegyzés | Tárgyszavak |
---|
Das Fehderecht in Westungarn | István Bariska | p. 19-30. | Annotáció: A Fehde, a magánháború jogának érvényesülése a XV. században Nyugat-Magyarországon, Vas megyei - elsősorban kőszegi - vonatkozásokkal, konkrét esetek ismertetésével
| | Kőszeg, Vas megye, 15. század, jogtörténet, magánháború |
Das wirtschaftliche und kulturelle Beziehungsnetz zwischen den Alpen und dem Plattensee : Historisch-ethnographische Beziehungen zwischen der Steiermark, dem Südburgenland und Westungarn vom 18. Jahrhundert bis zum Zweiten Weltkrieg | Zsigmond Csoma | p. 61-82. | Annotáció: Gazdasági, kulturális, történeti-néprajzi kapcsolatok Stájerország, a mai Dél-Burgenland (Felső-Őrvidék ) és a Balaton-felvidék között a 18. századtól a 2. világháborúig. Kiemelten a bor-, a fa- és a gyümölcskereskedelemről és a családi kapcsolatokról ("cseregyerekek" ) - Vas vármegyei vonatkozásokkal
| | gazdaságtörténet, gyümölcskereskedelem, Vas vármegye, kereskedelem, kiskereskedelem, történet |
Der Zechmeister als Kirchenvorsteher oder Mesner | Sándor Horváth | p. 127-143. | Annotáció: Céhmester, mint az egyházközséget irányító egyházfi vagy templomszolga (pl. sekrestyés ) Nyugat-Magyarországon, az egykori győri (ma: szombathelyi, győri és eisenstadti ) egyházmegye területén és a protestánsoknál, a középkortól a 20. századig bezárólag. Vas megyei vonatkozásokkal. (Egy templom híveinek közössége maga is céhnek számított, így választott gondnokai templomi céhmesterek voltak. A céh kifejezést eredetileg valamennyi vallásos társulatra használták, csak később váltak külön az elsősorban kézműveseket, iparosokat tömörítő társulatok )
| | Nyugat-Magyarország, Vas vármegye, céh, céhtörténet, céhtárgyak, egyházközség, egyházmegye, egyháztörténet |
Jüdische Handwerkerfamilien im südlichen Burgenland im Jahr 1848 | Rudolf Kropf | p. 157-170. | Annotáció: Zsidó kisiparos családok a mai Burgenland déli részén, az 1848. évi összeírás alapján. A 18. század végétől rendszeresen regisztrálni kellett a zsidó vallású személyeket. A taulmány a történeti áttekintést követően a németújvári, a rohonci és a szalónaki zsidóságra vonatkozó statisztikai adatokat elemzi, így részletezi a mesterségek szerinti tagozódást is
| | 1848, zsidóság, zsidóüldözés, statisztika, statisztikai adat, 19. század, Németújvár, Rohonc, Szalónak, Vas vármegye, iparosság, iparos |
Die Veränderungen in der Anzahl und Zusammensetzung der Handwerker in Szombathely in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts | György Tilcsik | p. 297-314. | Annotáció: A kisiparosok, mesteremberek számának és szakmák szerinti összetételének változásai Szombathelyen a 19. század első felében
| | 19. század, Szombathely, gazdaságtörténet, iparosság, iparos |
Heiducken im 16.-17. Jahrhundert in Ungarn | J. János Varga | p. 327-338. | Annotáció: Hajdúk a 16-17. századi Magyarországon, többek között a gróf Batthyány I. Ádám (1610-1659 ) dunántúli főkapitány által, a Rába menti birtokain (Körmend, Csákány, Szentpéter ) letelepített hajdúkról - szervezeti felépítésükről, jogi helyzetükről (p. 334-335. )
| | 16. század, 17. század, Batthyány Ádám (1610-1659 ), Csákány, Körmend, hajdú, Szentpéter |